Milyen jövője van a személyre szabott élelmiszereknek?

Main Article Content

Farkas Noémi Dóra

Absztrakt

A táplálkozással összefüggésbe hozható betegségek napjaink egyik világméretű problémájának számítanak, Európában még mindig a vezető halálokok között szerepelnek. A tendencia javulásához tudatosítani kell a fogyasztókban, hogy ennek legfőbb oka a megváltozott életmód, melynek szerves részét képezi a táplálkozás. Jelentős változtatásra van szükség a lakosság étkezési szokásaiban, amihez az ezt célzó stratégiák hatékonyságát is javítani kell. A hosszú távú megoldás részét képezhetné a személyre szabott táplálkozás irányába történő elmozdulás, melynek egyik lehetséges alkalmazási területe a személyre szabott élelmiszerek előállítása és fogyasztása. Számos élelmiszeripari vállalat látta meg az ebben rejlő lehetőséget és kezdte el kutatási-fejlesztési tevékenységét ezen a területen, azonban az említett termékek széles körben történő forgalmazása még nem kezdődött el. Ennek egyik oka, hogy gyártásuk rendkívül komplex és időigényes folyamat, mely mélyre ható multidiszciplináris ismereteket igényel, hiszen a személyre szabást befolyásoló tényezők köre meglehetősen tág és száma is igen nagy.
Primer kutatásom során online kérdőíves megkérdezést végeztem a Magyarországon jelenleg tevékenykedő élelmiszeripari vállalatok körében. A kapott eredmények tükrében elmondható, hogy a személyre szabott élelmiszerek tömeges előállítása és értékesítése még várat magára, a hatékony megvalósításnak számos korlátja van (magas költségek, nem megfelelő infrastrukturális háttér, illetve kompetenciabeli hiányosságok). Ezen túl fontos a kialakult tévhiteket is eloszlatni, miszerint a személyre szabott marketing nem egyenlő a személyre szabott élelmiszerrel.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Farkas, N. D. (2023). Milyen jövője van a személyre szabott élelmiszereknek?. Élelmiszervizsgálati Közlemények, 69(2), 4425–4434. https://doi.org/10.52091/EVIK-2023/2-3-HUN
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok

Funding data

Hivatkozások

Panyor Á. (2019): A táplálkozás és a civilizációs betegségek kapcsolata. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok14 (2) 99-107. doi:10.14232/jtgf.2019.2.99-107

Nizel, A. E. (1972): Personalized nutrition counseling. American Society of Dentistry for Children 39(5) 353-360.

de Roos, B. (2013): Personalized nutrition: Ready for practice? Proceedings of the Nutrition Society 72(1) 48–52. doi:10.1017/S0029665112002844

Fallaize, R., Macready, A. L., Butler, L. T., Ellis, J. A., Lovegrove, J. A. (2013): An insight into the public acceptance of nutrigenomic-based personalised nutrition. Nutrition Research Reviews 26(1) 80-88. doi:10.1017/S0954422413000024

Kussmann, M., Fay, L. B. (2008): Nutrigenomics and personalized nutrition: Science and concept. Journal of Personalized Medicine5(5) 447-455. doi:10.2217/17410541.5.5.447

Ronteltap, A., van Trijp, H., Berezowska, A., Goossens, J. (2013): Nutrigenomics-based personalised nutritional advice: In search of a business model? Genes and Nutrition 8(2) 153-163. doi:10.1007/s12263-012-0308-4

Kiss M., Farkas N. D. (2021): Genetic-Based Personalized Nutrition in Hungary – Is There a Viable Business Model? Apstract15 (3-4)

Ueland, Ø., Altintzoglou, T., Kirkhus, B., Lindberg, D., Rognså, G. H., Rosnes, J. T., Rud, I., Varela, P. (2020): Perspectives of personalised food. Trends in Food Science & Technology102, 169-177. doi:10.1016/j.tifs.2020.05.021

Ghosh, D. (2010): Personalised food: How personal is it? Genes and Nutrition 5(1) 51-53. doi:10.1007/s12263-009-0139-0

Ghosh, D. (2014): The drivers and consumer attitudes in the personalisation of health and nutrition. Agro Food Industry Hi Tech 25(2) 48-49.

Roosen, J., Bruhn, M., Mecking, R. A., Drescher, L. S. (2008): Consumer demand for personalized nutrition and functional food. Internatioan Journal for Vitamin and Nutrition Research 78(6) 269-274. doi:10.1024/0300-9831.78.6.269

Ahlgren, J., Nordgen, A., Perrudin, M., Ronteltap, A., Savigny, J., van Trijp, H., Nordström, K.,Görman, U. (2013): Consumers on the Internet: Ethical and legal aspects of commercialization of personalized nutrition. Genes and Nutrition8 (4) 349-355. doi:10.1007/s12263-013-0331-0.

Ronteltap, A., van Trijp, J. C., Renes, R. J. (2009): Consumer acceptance of nutrigenomics-based personalised nutrition. British Journal of Nutrition 101(1) 132-144. doi:10.1017/S0007114508992552

Stewart-Knox, B. J., Bunting, B. P., Gilpin, S., Parr, H. J., Pinhao, S., Strain, J. J., Almaida, M. D. V., Gibney, M. (2009): Attitudes toward genetic testing and personalised nutrition in a representative sample of European consumers. British Journal of Nutrition101, 982-989. doi:10.1017/S0007114508055657

Augustin, M. A., Riley, M., Stockmann, R., Bennett, L., Kahl, A., Lockett, T., Osmond, M., Sanguansri, P., Stonehouse, W., Zajac, I., Cobiac, L. (2016): Role of food processing in food and nutrition security. Trends in Food Science & Technology56, 115-125. doi: 10.1016/j.tifs.2016.08.005.

Weaver, C. M., Dwyer, J., Fulgoni, V. L., 3rd, King, J. C., Leveille, G. A., MacDonald, R. S., Ordovas,

J. M., Schnakenberg, D. (2014): Processed foods: Contributions to nutrition. American Journal of Clinical Nutrition99, 1525-1542. doi:10.3945/ajcn.114.089284

Gibson, R. S. (2007): The role of diet- and host-related factors in nutrient bioavailability and thus in nutrient-based dietary requirement estimates. Food and Nutrition Bulletin28 (1 Suppl International) 77-100. doi:10.1177/15648265070281S108

Hiolle, M., Lechevalier, V., Floury, J., Boulier-Monthéan, N., Prioul, C., Dupont, D., et al. (2020): In vitro digestion of complex foods: How microstructure influences food disintegration and micronutrient bioaccessibility. Food Research International 128:108817. doi:10.1016/j.foodres.2019.108817

Siró, I., Kápolna, E., Kápolna, B., Lugasi, A. (2008): Functional food. Product development, marketing and consumer acceptance - a review. Appetite51, 456-467. doi:10.1016/j.appet.2008.05.060

Verbeke, W. (2006): Functional foods: Consumer willingness to compromise on taste for health? Food Quality and Preference17, 126-131. doi:10.1016/j.foodqual.2005.03.003

Dijksterhuis, G. (2016): New product failure: Five potential sources discussed. Trends in Food Science & Technology50, 243-248. doi:10.1016/j.tifs.2016.01.016

Goldsmith, R. E. (1999): The personalised marketplace: Beyond the 4Ps. Marketing Intelligence & Planning17, 178-185. doi:10.1108/02634509910275917

Altintzoglou, T., Skuland, A. V., Carlehög, M., Sone, I., Heide, M., Honkanen, P. (2015): Providing a food choice option increases children's liking of fish as part of a meal. Food Quality and Preference39, 117-123. doi:10.1016/j.foodqual.2014.06.013

Severini, C., Derossi, A. (2016): Could the 3D Printing Technology be a Useful Strategy to Obtain Customized Nutrition? Journal of Clinical Gastroenterology50, 175-178. doi:10.1097/MCG.0000000000000705

Le-Bail, A., Chieregato Maniglia, B., Le-Bail, P. (2020): Recent advances and future perspective in additive manufacturing of foods based on 3D printing. Current Opinion in Food Science35, 54-64. doi:10.1016/J.COFS.2020.01.009

Lin, Y. J., Punpongsanon, P., Wen, X., Iwai D., Sato, K., Obrist, M., Mueller, S. (2020): FoodFab: Creating Food Perception Illusions using Food 3D Printing. Proceedings of the 2020 CHI Conference on Human Factors in Computing Systems (CHI'20). Honolulu, HI, USA, April 25-30. doi:10.1145/3313831.3376421

Punpongsanon, P., Lin, Y. J., Wen, X., Iwai D., Sato, K., Obrist, M., Mueller, S. (2020): Demonstration of FoodFab: Creating Food Perceptual Illusions using Food 3D Printing. CHI ’20 Extended Abstracts, April 25.30, Honolulu, HI, USA