Tapasztalás és tudomány: az élelmiszer-biztonság rövid története. Az empirikus ismeretek szerepe az élelmiszer-biztonság fejlődésében I. rész: Őskor és ókor
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Vajon honnan tudták eleink, hogy nem szabad nyers sertéshúst fogyasztani? Miért óvakodnak a japánok évszázadok óta a fugó hal fogyasztásától? Miért akadályozzák meg bizonyos növények, mint például a tiszafa bogyóinak fogyasztását mind a gyerekek mind a lovak esetében? Honnan tudták az ókori görögök, hogy a bürök termésének főzetével szándékosan mérgezést okoznak, így végezve ki például Szókratészt? A penészes gabona okozta járványszerű megbetegedések évszázadok óta a történelem részévé váltak. Gyakorta okoznak és okoztak a gabonapenészek által termelt mikotoxinok. Vajon miért csak a XX. század végén derült fény a mikotoxinok folyamatos jelenlétére? A tűz, mint az őskor legfontosabb az élelmiszer-biztonsági felfedezése? Bizton állíthatjuk, hogy igen! Ugyanis az élelmiszerek, különösen a hús őskori hőkezelése, a megemelkedett fehérje fogyasztás eredményeképpen, alapjaiban változtatta meg az emberiség evolúciós fejlődésének gyorsaságát is. A megfigyelés útján szerzett ismereteknek meghatározó szerepe volt abban, hogy az emberiség a tudományos módszerek és eszközök fejlődése előtt részben elkerülhette a mérgező növények és halálos megbetegedéseket okozó egyéb méreganyagok, a kórokozó baktériumok és vírusok által okozott halált. Az empirikus ismereteknek óriási szerepe volt az élelmiszer-biztonság fejlődésében. Az emberi evolúció során elsőként az empirikus megfigyelések, majd később a tudatos, kísérleteken alapuló eredmények alapozták meg az élelmiszer-biztonsági szabályok megalkotását. Viszont mind a mai napig nagy jelentősége van az empirikus úton szerzett ismereteknek, amelyeket célzott tudományos kísérletekkel támasztanak alá.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Anonymus (2023): Lead poisoning. Forrás: https://penelope.uchicago.edu/~grout/encyclopaedia_romana/wine/leadpoisoning.html
Arcanum (1988): A világ és az egyes földrészek népességének születéskor várható élettartama. Forrás: Arcanum Digitális Kézikönyvtár: https://www.arcanum.com
Bíró G., Bak J., Horváth Z., Kovács J., Dr. Szita, G. (2002): Élelmiszer-higiénia. Budapest: Agroinform Kiadó és Nyomda, Budapest. ISBN 2050000033322
Braudel, F. (1985): Anyagi kultúra, gazdaság, kapitalizmus, XV-XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái a lehetséges és a lehetetlen. (Civilisation materérielle, économie et capitalisme, XVe-XVIIIe siécle.) Gondolat Könyvkiadó, Budapest. ISBN 963-281-615-3
Clearwater (2017): A teázás története. Forrás: https://blog.clearwater.hu/a-teazas-tortenete/
Czecz, F. (2022): Terítéken a lélek – önismeret az ételeken keresztül. Gasztropszichológia testnek és léleknek. pp: 101-102., 105. HVG Könyvek, Budapest. ISBN 9789635652174
Csíki S. (2015): Élelmiszer és Egészség – az élelmiszer-biztonság története. Forrás: https://foodandwine.hu/2015/10/23/elelmiszer-es-egeszseg-az-elelmiszerbiztonsag-tortenete/
Eurostat (2023): Life expectancy at birth down to 80.1 years in 2021. 16 March 2023. Forrás: https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/w/DDN-20230316-1
Fráter E. (2017): A Biblia Növényei. Scolar Kiadó, Budapest. ISBN: 9789632448091
Fráter E. (2020): A Biblia Ételei. Scolar Kiadó, Budapest. ISBN: 978-963-509-268-0.
Goren-Inbar, N.; Alperson, N.; Kislev, M.; Simchoni, O.; Melamed, Y.; Ben-Nun, A. & Werker, E. (2004): Evidence of Hominin Control of Fire at Gesher Benot Ya'aqov, Israel. DOI: 10.1126/science.1095443
Harari, Y.N. (2015): Sapiens. Az emberiség rövid története. Animus Kiadó, Budapest. ISBN: 9789633242377
Harsány, Z. (1931): A műveltség útja VII. Az étkezés. Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat, Budapest.
Kordos, L. (1998): Az emberré válás. História, 8. szám. pp: 8-11.
Le, S. (2021): A táplálkozás százmillió éves története. Mit ettek az őseink, és miért fontos ez ma? Typotex Kiadó, Budapest. ISBN 978 963 493 107 2
Sohn, E. (2023): Lead: Versatile Metal, Long Legacy. Dartmouth Toxic Metals. https://sites.dartmouth.edu/toxmetal/more-metals/lead-versatile-metal-long-legacy/
Szeitzné Szabó M. (2015): Szemelvények az élelmiszer-biztonság történetéből. Élelmiszervizsgálati Közlemények. LXII. évfolyam 1. szám, p. 905.
Székely S.; Rezső M.; Nagy E. & Hevesi E. (1970). Az Élet Sója. Univerzum. 159. kötet. Kossuth Könyvkiadó, Budapest.
Tóth G. (2023): Az ókori rómaiak hátborzongató módon mérgezték magukat és környezetüket. Telex.hu 2023.02.04. Forrás: https://telex.hu/eszkombajn/2023/02/04/olom-mergezes-okor-romaibirodalom
Varga Cs. (2022): Foglalkozási ártalmak az ókorban: a filozófus halála. Orvosi Hetilap. 163. évf. 38. szám. pp.: 1528-1531. DOI: 10.1556/650.2022.HO2728